Jean Liedloff az emberi fejlődésre vonatkozó, kontinuum elv néven ismertté vált elméletét “Az elveszett boldogság nyomában - A kontinuum-elv” című könyvében fogalmazta meg. A szerző öt expedíción vett részt a Yequana indiánok között Venezuelában, majd megfigyeléseit kontinuum elv néven foglalta össze. Mit is takar a “kontinuum elv”?
Liedloff szerint az emberek - különösen a csecsemők - optimális fizikai, szellemi és érzelmi fejlődése akkor lehet optimális ha bizonyos, az evolúció során kialakult szükségletek teljesülnek. A babák számára ilyen szükségletek többek között:
- Az újszülöttet születése után azonnal az anya karjába helyezik, majd ettől fogva folyamatosan karban hordozzák, vagy más módon tartják a gondozó (elsősorban az anya) közelében. Eközben a baba megfigyelheti a hordozó tevékenységét (vagy szopik, vagy alszik). A hordozás egészen addig tart amíg a csecsemő saját igénye szerint el nem kezd mászni, általában 6-8 hónapos korában.
- Szülei ágyában alszik, velük állandó testi kapcsolatban, amíg saját elhatározásából nem választja a külön alvást (általában 2 éves kor körül).
- Igény szerinti, azaz a baba jelzéseire válaszoló szoptatás.
- A gondozók azonnali reagálása a testi jelzésekre (arckifejezések, sírás, stb.), rosszallás, ellenérzés,a gyermek igényeinek megkérdőjelezése, és túlzó aggodalom kifejezése nélkül, és a gyermeket nem állandóan a figyelem középpontjában tartva.
- Megadni a lehetőséget a babának arra, hogy érezze (és eleget tegyen annak a feltételezésnek), hogy őt eredendően társas és együttműködő lénynek tekintik, erős önfenntartó ösztönökkel, és létezését nagyra értékelik.
Liedloff szerint azokra az evolúciós szükségletekre, amelyek nem elégülnek ki csecsemő-, illetve kisgyermekkorban, az egyén élete során egyéb módon keres kompenzációt, ami mentális és társas problémákat eredményezhet.
Liedloff elméletén több nevelési irányzat alapul, legismertebb közülük a kötődő nevelés (attachment parenting). A könyvet magyar nyelven a Kétezeregy kiadó jelentette meg 2007-ben.
(A cikk szövege a GNU Free Documentation License feltételei szerint használható fel, a Wikipedia Continuum Concept szócikke alapján készült.)
Ha van kedved együtt olvasni Liedloff könyvét, gyere és csatlakozz a Mamami olvasókörhöz!
20 komment van a " Mi a kontinuum elv? " bejegyzésre
Komment RRS feed, TrackbackMost olvastuk a férjemmel ezt a cikket, és örömmel fedeztük fel, hogy a “nevelési technikánknak” van neve is :)(eddig még nem hallottunk erről az elvről).
A férjem kérdezte, hogy miért nem rakod fel a wikipediára a magyar fordítást?
Jucuu, tervezem, hogy felrakom majd a fordításokat oda, csak előbb meg kell néznem hogy is megy az, mert eddig még csak haszonélvezpje voltam a wikipediának.
Most egyelőre azzal vagyok elfoglalva, hogy elinduljon a mamami, aztán beleásom magam ebbe is. 
kattix: nagyon ügyes vagy!!!
Csak most olvastam ezt a cikket, de úgy látszik örömmel jelenthetem a mi picurkánk evolúciós szükségletei maximálisan ki lettek elégítve…mélyen egyetértek
akkor ezek szerint mégsem “túlszocializálás”, elkényeztetés”, és nem követelőző gyerek…kár hogy ezzel kevesen vannak tisztában..
De jo hogy nem vagyunk egyedul. Es meg neve is van ennek a nevelesi tehnikanak!
Mar mar felhaborit ez a modern neveles. Ujszulott kulon szobaban, kulon agyban, idohoz kotve szoptatva/taplalva.
Hol van itt a kozeli anya-baba kapcsolat.
Nem kene szerintem epp ennyire koran kezdeni az onallositast.
Sziasztok!
Ezt a könyvet és nagyon sok hasznos, fontos könyveket megtaláljátok a Kétezeregy kiadónál. Én nagyon jó kapcsolatban vagyok velük, mert ők alternatív megoldások zömével nevelik a 4 gyermeküket és mellette azzal foglalkoznak, hogy kiteregessék azokat az eddig nem publikált dolgokat, amik ártanak a gyermekeinknek, nekünk (oltás, ételek, tisztítószerek stb.).
Nézzetek utána: http://www.ketezeregy.hu
végre megtaláltam mi a neve.
kisfiam a születése napján már éreztette mennyire szüksége van rám, nem tudott aludni a gurulós “kocsijában”, csak rajtam, miután elaludt mélyen, tudtam csak lerakni. Azóta hordozom, kendővel, kendő nélkül, sokat van az ölemben, karomban, mert így szeret nézelődni, érzi, h biztonságban van. Meg tudná tenni a babakocsiban is, de ott nem szeret lenni.
Sokan mondták, elkényeztetem, mert az első zűrős 3 hónapos folyamat összenőve töltöttük, de most sokkal magabiztosabb, érdeklődő, mosolygós. Remélem, ha továbbra is így csinálom ez csak egyre jobb lesz.
köszönöm a cikket!
:))))
minden szót jó olvasni ebben a cikkben.. csak anyit fűznék hozzá… hogy valamiért a mi gyermekeinknél nem alakult ki a 2 évesen már egyedül alszom igénye :))
és kisebbik fiam 6 évesen még boldogan alszik velünk, és össze-vissza váltogat engem és az apját éjszaka :))) :))) :))))))))
Sziasztok!
Szerintem amint a táplálásnál jó követni a baba igényeit, úgy az alvásnál is. Az én kisfiam a legapróbb neszre felriadt az első pillanattól kezdve, és nagyon nehezen tudott visszaaludni. Amióta (kb. 2, hónapos kora óta) külön szobában rácsukom az ajtót, boldogan alszik 8-10 órákat éjjelente, és nekünk sem kell paplan alatt lélegzetvisszafojtva kifújni az orrunkat
És ettől még egy vidám, barátságos, kiegyensúlyozott baba.
Szóval szerintem nincs általános érvényű, minden gyerekre ráúzható nevelési módszer.
SZiasztok!
NEkem még nincs nagy tapasztalatom, mivel ma 2 hónapos a kislányom, de attól tartok, hogy nekem nagyobb szükségem van arra, hogy átvegyem a családi ágyba, mint neki. Egyelőre úgy gondolom, hogy az egész napos maximális odafigyelés után nem gond, ha egy alvást vagy 2t a kiságyában tölt, amitegyébként zokszó nélkül tesz, mert 24ből ez kb csak 6-7 óra, a többiben úgyis az anyján lóg… vagy az anyja rajta:)
Mindenesetre igyekszem annyit ölelgetni, hogy egy életre jóllakjon tőle:) Meg én is:)
Én is olvastam, sőt, nagyjából ezt is csináltam. Ugyanakkor, egyetértek itt fentebb Malinallival. Ki-ki csinálja azt, ami neki megfelel: igen, vannak babák, akik sokkal könnyebben megnyugszanak, ha békén vannak hagyva. Vagyis, a kötődő nevelés elvei szerint a gyerek szükségleteit elégítjük ki, a szükségletek viszont egyénenként eltérhetnek.
Bocsánat, “beribarni”, nagyon szeretném tudni, hogy az ember hogy él akkor, khm, magánéletet az urával? Begyepesedett vén izé vagyok, de nem vonz a konyhaasztalon vagy mosógép tetején lopott percek édes gondolata.
Úgy kell mindent csinálni, ahogy a gyerek jelzi.6 hónapos kora óta van a mienk külön, addíg is külön ágyban volt, sőt nem is alszik el, ha nem a saját ágyában van. Ez később gáz lesz, ha több napra elmegyünk, de megoldjuk. A külön szobában boldogan elalszik este 8-kor, mi meg TV-zhetünk akármeddíg.Felkel és elvan, míg nem hív.Ha hív, megyek. Sszeretném, ha önálló lenne, persze úgy, hogy megmutatom neki, hogy egyedül is elvan a baba néha. Igenis odaszoknak.Nem etettem 2-3 hónapos koráig időre, utána viszont muszáj volt, mert a cici nem csak étel lett, de anya lett, minden lett. WC-re sem tudtam menni, óránként kérte.Aztán érdekes módon jó lett 3 óránént is.A szokás nagy úr.Én javaslom a gyerek igényeit figyelni az ésszerűség határain belül. Amit nem lehet vele büntetlenül megtenni 2 évesen (az állandó felkapkodás) az elejétől célszerű kerülni.Következetesség!!!
Az egyik baj az egy ágyban alvással az, hogy a gyerek átveszi az anya (apa) légzési ritmusát, a felnőtt légzése a kicsinek viszont túl lassú! Emiatt oxigénhiány alakulhat ki nála. Sokan hivatkoznak arra, hogy “dehát” a magyar (szegényebb) parasztság körében is évszázadokon keresztül milyen jól működött az egy ágyban alvás, épp csak arról felejtkeznek el, hogy 1. a fűtés hiánya nagyobb baj volt, mint az egy ágyban alvás egyébként, 2. a gyerek nem a két szülő között, hanem valahol a lábuknál, a többi gyerek között aludt. A szülői légzésritmus-átvevés viszont annyira működik, hogy a gyerek légzésritmus zavaránál alkalmazható terápia alapja. Falvay Dóra: én élvezem az autóban és az íróasztalon és bárhol máshol is, de azért esténként/reggelenként mégiscsak szükséges az ágyban is a magánélet. Két első gyerekem már elég nagy, és habár volt külön helyük (hm, a másodiknak ágya nem volt rögtön, de legalább a babakocsi mózeskosara a mi szivacsunk mellett), természetesen elég sok időt töltöttek mellettem is, különösen, ha nem volt erőm felkelni a szoptatáshoz. Egy alvó, vagy fentlevő de mosolygó csecsemő mellett ha nem is mindent, de elég sok mindent lehet csinálni
A mostani kisbabánkkal még intrauteri csináljuk hármasban minden nap, majd meglátom, mi lesz, ha kibújik…
Ja, azt nem írtam az előbb, hogy egyébként a többi dologban a cikkel értek egyet, igenis fel kell kapkodni a gyereket minden pillanatban, ha erre van szüksége. Ha ezt megteszed kicsi korában, akkor két évesen már nem lesz rá igénye olyan sokat, hogy leszakadjon emiatt a derekad. Bár én mindig élvezem, hogy a két-három stb. éves unokahúgaim milyen pillekönnyűek a saját 10-12 éveseimhez képest (akiket csak azóta nem emeltem meg egyáltalán, hogy jön a kistestvér).
Sziasztok! Teljesen új vagyok az oldalon, és még alig-alig olvastam hozzászólásokat, de gondoltam gyorsan megkérdezek valamit, mert sztem az alábbit oly sokszor kihagyják a lehetséges opciók közül.
Tehát arról mi az általános vélemény, vagy saját, személyes meglátás, h babuci a saját kiságyában alszik, mely szorosan, az oldalrácsot levéve rögzítve van a szülői nagyágyhoz, tehát velünk is van, de kicsit külön is (persze nem mindig mert az éjszakai vagy épp a hajnali etetés során, után ottmarad mellettem, de az éjszaka felét végülis így félig külön tölti). Apuka hiányolja főleg a nagyágyból mert így őtőle távolabb van. Alapvetően sztem ez teljesen jó megoldás, de olvasva az elméleteket, meg hallgatva Apuka időnkénti hiányérzetét, elbizonytalanodom..
Köszi a válaszokat!
Kedves Gem!
Ne haragudj, hogy ezt írom, de szerintem ez butaság, hogy a gyerek alvás közben átveszi a légzés ritmusodat. Evvel azt feltételezzük, -a kontinuum elvvel teljesen ellentétben,- hogy ő még arra sem képes egyedül, hogy életben maradjon. Soha nem hallottam olyan babáról, aki a szülői ágyban alva bölcsőhalált halt, (ami állítólag a légzésleállástól következhet be) ellenben sokról hallottam, aki a saját szobájában egyedül, elszakítva az anyjától halt így meg. (Sokak véleménye szerint pont az elszakítás érzése miatt halnak meg.) Az én kisbabám Bébácskához hasonlóan legtávolabb akkor alszik tőlünk, amikor az ágyunkhoz rögzített kiságyába teszem. Észrevettem azt is, hogy amikor valami okból távolabb alszik tőlem (mondjuk napközben, amikor valami okból épp nem hordozóban alszik rajtam) akkor sokszor felületes légzéseket követő hosszú és ijedtnek tűnő belégzés következik, egyszóval zaklatott a légzése. Ilyen SOHA nem fordul elő akkor, amikor mellettem alszik. Én ösztönösen azt érzem, hogy ennyi közelségre és szeretetre van szüksége a kisfiamnak és ezt maximálisan ki is elégítem. Teljesen logikusnak találtam a kontinuum elvet, semmi hibát nem találtam benne és amennyire csak telik tőlem, meg is valósítom. Mindenesetre, ha valaki nem akarja a szülői ágyban altatni a babáját, legalább ne tegye külön szobába. Az a legrosszabb amit fizikailag, érzelmileg, energetikailag vagy bárhogyan tehet vele.
Az egy ágyban alvásról megoszlanak a vélemények - sajnos. Van egy szintén jó könyv: Dr. William Sears - Éjszakai gondoskodás, gyermekgyógyász,nyolcszoros apa és többszörös nagypapa könyve, aki orvosi szempontból is megindokolja, hogy nem káros az egy ágyban alvás, az alvási ciklusok összehangolódása egyáltalán nem árt a gyermeknek.
Szerintem nem mindenkinél működik, lehet, hogy vannak gyermekek, akiknél más az igény, és nyilván nem minden szülő tudja ezt bevállalni. Azt gondolom ez is fontos és nem kell erőltetni sem. Nálunk nagyon jól működik az együtt alvás, szerintem csodálatos dolog.
[…] remélünk ettől az attitűdtől. Reméljük-e, hogy a mi gyerekünk is olyan békés lesz, mint a jekána gyerek? Olyan ügyes, önálló? Nem lesz hasfájás, dackorszak, kamaszkori lázadás? Mert a […]
Szólj hozzá: