3 éves koron túl szoptató

[cukorborsócska]

Nagyon köszönöm mindenkinek a segítséget és a jó tanácsokat, támogatást. - És örülök, ha bárkinek hozzáadhattam az életéhez az örökbefogadás kapcsán, vagy segíthettem egy döntésben.
Megfogadtam sokak tanácsát, és írtam több pszichológusnak is a helyzetről, ami mint kiderült, nem is olyan ritka.
Többségében megnyugtatást és segítőkészséget tapasztaltam, - A szakemberek véleménye szerint nem hogy nem ártok vele, de kifejezetten használ a kislányomnak, ha hagyom szopizni, mivel a pszichés érettsége az őt ért traumák miatt ne, azonos a biológiai korával.
Diószegi Eszter küldött egy nagyszerű tanulmányt is, amiből sok minden visszaköszönt a kicsivel kapcsolatban, amiről én eddig azt gondoltam pl hogy akaratos, inkább volt a részéről segélykérés és a bizonytalanság kompenzálása.
Nagyon érdekes és tanulságos...sok sok mindenről... - ha valamit érdekel, ide linkelem.

http://szoptatasportal.hu/a_lelki_eg...z_anya_szamara

Kiderült az is, nem is viszonylag gyakran előfordul, hogy örökbefogadott gyerekek szopni szeretnének, hogy ezzel mélyítsék a kötődést, és gyógyuljanak a sebeik...

A tanulmányon és az örökbefogadós, valamint a szoptatási tanácsadó pszichológusok véleménye alapján úgy döntöttem, ebbe a kalandba is belevágunk. - Ugyancsak pár nap telt el, de úgy érzem, még mélyebb lett köztünk a kapcsolat. - Sajnos a családtól kaptam hideget meleget, anyukám megkérdezte: - "Nem vagy te kicsit pedofil?" - hát kb köpni nyelni nem tudtam, aztán felvilágosítottam, hogy kizárólag anyai érzések vannak bennem... -de tőle nagyon szarul esett...
Majd a legnagyobb baja az volt hogy majd beszél fűnek fának róla /ami igaz, mert csacsog ezerrel, - de engem kb nem érdekel.../ - Tudom hogy az Ő érdeke, és ha ez kell, hogy tudjon jól kötődni, akkor örömmel hagyom...sőtt, örülök, hogy tehetek érte...

Ezt a részét azért osztom meg veletek, mertbiztosan ti is kaptatok már "jó tanácsokat" a családban, hogy nagyobb gyereket szoptattok ... - Ti hogy teszitek túl magatok rajta? - Bevallom, anyutól nekem ez nagyon nehéz....

Még egyszer, hálásan köszönöm mindenkinek a segítséget!

[cukorborsócska]

Ja igen, a technika... pelussal eddig is /pótszerként/ cumizott, így hogy miként kell, ösztönösen tudta. Az elején párszor kicsit megharapott, de már minden simán megy. - Neki sem tart sokáig egy ilyen szopizás, - így tej sem valószínű hogy összejön, - de lelkileg látom és hiszem hogy nagyon sokat jelent neki.

[Szimmel]

Örülök, hogy ilyen informatív és pozitív visszajelzést kaptál. Sok örömet a szopival Köszi a cikk linkelését, érdekes volt. Anyukád olvasta? Hátha őt is meggyőzné. Tippeket majd biztos adnak a többiek, az én fiam még csak kétéves ez egyelőre nem veri ki a biztosítékot.

[zsizsi]

Nagyon nagyon ügyesek vagytok!csodálatos anya vagy!
Sajna az én anyukám 8éve nem érti,és már a 3.gyerekem születése után sem érti meg mit miért csinálok nehéz ez,nem tudom én sem nem a szívemre venni...

[hellot]

Gratulálok, sok sikert ehhez a szép úthoz!

[esőcsepp]

Már amikor az előző posztodat olvastam, írtam hozzászólást, annyira megindított. De aztán kitöröltem, mert nem akartam "ismeretlenül" beleírni a posztba. Féltettelek, hogy mit mondanak majd a pszichológusok.

Annyira, de annyira szép anyai tett amit teszel. Olyan sokat jelent majd a kislányodnak és neked is.

Engem sokan bántottak , hogy a 3,5 éves Julikám még anyatejes. Még a szakértői biztottságos pszichológus (aki valahol a kollégám, mert én gyógypedagógus vagyok és szakmai kapcsolatban is vagyunk) kifejtette, hogy a 3 éven túli szoptatás abúzus.

Többet nem mentem hozzá tanácsot kérni a nagyfiammal kapcsoltban.

Annyira mély és természetes a kapcsolatunk. Szinte sosem beteg. Néha terhes már a szoptatás, de mindig bennem van, hogy neki ez még jó. És a férjem is csak eltűri (orvos). Én meg kitartok, csendesen ellenállok a gyerekekért.

[Lnori]

Kedves Cukorborsócska!

Nagyon vicces, pont tegnap adtam le a szakdolgozatomat örökbefogadott gyermekek szoptatása témában

Szívesen válaszolok ha vannak még kérdéseid, bár örömmel látom, hogy Eszterhez odataláltál!

Még ezt is ajánlanám Neked olvasnivalónak:
http://www.lll.hu/node/265

Gratulálok a kislányodhoz és Neki meg hozzád ❤

[kotta]

Felhozom

[lucazsofia]

Felhozom

Helyes. Mondjuk nem vagyok igazán érintett, a legtovább szoptaott gyerekemet is elválasztottam 3 évesen, számomra a 3 év valahogy lélektani határ. De mindig aggódom egy kicsit, hogy mi van, ha nem sikerül elválasztanom, vagy nem választódik el 3 éves koráig, akkor kénytelen leszek tovább szoltatni, s nekem ez valahogy már nem esne jól. Hároméves korukra már úgy elég szokott lenni.

[kotta]

Nekem is volt olyan gyermekem akit elválasztottam három évesen, egyszerűen akkora arca volt saját magától és úgy követelőzött hogy nem bírtam. a jelenlegi "bébi" egy tandempáros tagja, de ő még csak most kezd öntudatra ébredni, és még cuki is. És kell neki még bújni, cicizni, de kevesebbet cicizik. A tejemet odaadtam pohárból, kiköpte úgyhogy ez sokkal többről szól
Amúgy érdekes mert amikor az első gyermekem szoptattam még két éves korról álmodtam, az volt a határ. És ott is egy kellemes három és fél év volt. aztán leráztam magamról a gyereket mint macska a cicákat.

[lucazsofia]

Nekem az első elválasztotta magát 2 évesen, amikor megszületett az öccse. Az volt a legideálisabb számomra. A második bő fél évig szopizott együtt az öccsével, 3 éves kora körül aztán magától abbahagyta, de még több, mint egy évig bosszantott, hogy kérek cicííít... Amúgy nem kért, de mindenkinek nyúlkált a pólójába, ezzel a cici dumával, szörnyű volt... A hármasszámú gyerekkel volt a legnehezebb, sehogy nem bírtam elválasztani. Nyáron 6 napig volt nélkülem, ahogy újra találkoztunk, rárabolt a cicire. Mármint este, mert abban nagyon szigorú vagyok, hogy nagy gyerek már csak max elalváshoz kap. Aztán megszületett az öccse 7 hete (pont 3 éves most a nagyobb), s megmondtam, hogy kész, most már a kisbabáé a cici. Amúgy semmi bajom a tandem szopival, de most valahogy nem éreztem az erőt magamban, meg tényleg már 3 éves, kínlódás volt terhesen szoptatni, s nem is érzem azt, hogy szüksége lenne rá... Szóval minden gyereknél egyre nehezebb...Most a tesó érkezése mentett meg, de egyszer valaki utolsó lesz, s akkor valami más módszert kell választanom.

[lucazsofia]

Nálatok hány gyerek van?

[ZsAlma]

Alma magától állt le a szopival, egyik reggel (5 és fél éves volt ) az ovi előtt azt mondta: .- Máj nem kéjek több cicit. És ennyivel le is zárult, két hétig feszült a mellem, ha meghallottam egy babát sírni az utcán elindult a tejem, aztán szépen elapadt, fájdalom nélkül. Valamikor 6 és 7 évesen egyszer-egyszer eszébe jutott, hogy milyen íze volt a tejcsinek (szerinte mindakettőben más más ízű volt :-)).

Szüleim eleinte olyan másfél éves kora után kérdezgették, hogy ez a gyerek meddig fog "szopni", mondtam, amíg igényli és amíg nekem sem teher. Teltek az évek és elfogadták, részesei voltak vicces helyzeteknek, amikor egy nagyobb gyerek kér cicit-bár nálunk ez a családban nem újdonság, unokatestvéremet az anyukája 6 éves koráig szoptatta, tandemben egy 4 évessel,
Az idegenek (utcán, parkban, akárhol) szörnyülködve néztek minket, de bár akkor volt, hogy néha fusztrált, igyekeztem nem törődni vele, mert csak Mi ketten tudtuk, hogy mi jó nekünk közösen.


Egyszer nagyon vicces sztori történt velünk: Debrecenben van egy Déri tér nevű hely- park szobrokkal, amelyek közelébe fel lehet mászni, ülni, van egy női alak elég nőies idomokkal és Alma már vagy 8 éves volt, amikor viccesen azt mondta, hogy megint kicsibaba vagyok és odahajolt a cicijéhez és játékból úgy tett, mintha cicizne- én nevettem, mert jó poén volt, van humor érzéke, de a parkban pár ember ezt látván nem nagyon értette mi is folyik ott :-)))

[lucazsofia]

Nahát! De jó, hogy nálatok ilyen sokáig és ilyen természetesen ment. Nekem ez túl van valahogy a komfortzónámon, és nagyon sajnáltam a két fiút, akiket elválasztottam 3 éves koruk körül, de nekem nem ment már tovább. Viszont nem semmi, hogy ilyen sokáig volt tejed. Nekem mindig elapadt, igaz, közben mindig terhes lettem, lehet, amúgy kitartott volna. Mondjuk ez abszolút nem zavarta a gyerekeket. A lányom akkor választotta el magát, amikor sok lett hirtelen a kolosztrum, s az nem ízlett neki - kb egy héttel a szülés előtt. A fiúkat ez sem zavarta.... A húgom is majdnem 6 éves koráig szopott.

[kerry]

Nekem az első elválasztotta magát 2 évesen, amikor megszületett az öccse. Az volt a legideálisabb számomra. A második bő fél évig szopizott együtt az öccsével, 3 éves kora körül aztán magától abbahagyta, de még több, mint egy évig bosszantott, hogy kérek cicííít... Amúgy nem kért, de mindenkinek nyúlkált a pólójába, ezzel a cici dumával, szörnyű volt... A hármasszámú gyerekkel volt a legnehezebb, sehogy nem bírtam elválasztani. Nyáron 6 napig volt nélkülem, ahogy újra találkoztunk, rárabolt a cicire. Mármint este, mert abban nagyon szigorú vagyok, hogy nagy gyerek már csak max elalváshoz kap. Aztán megszületett az öccse 7 hete (pont 3 éves most a nagyobb), s megmondtam, hogy kész, most már a kisbabáé a cici. Amúgy semmi bajom a tandem szopival, de most valahogy nem éreztem az erőt magamban, meg tényleg már 3 éves, kínlódás volt terhesen szoptatni, s nem is érzem azt, hogy szüksége lenne rá... Szóval minden gyereknél egyre nehezebb...Most a tesó érkezése mentett meg, de egyszer valaki utolsó lesz, s akkor valami más módszert kell választanom.

Megragadom az alkalmat es gratulalok az legfitalabb erkezesehez