(szakirodalmi áttekintés)

Évekkel ezelőtt, amikor a szülés, születés folyamata az otthonokból, szülőotthonokból a kórházak és klinikák kezébe hatáskörébe került, a legtöbb újszülöttet szeparálták édesanyjától. Az anya egy kórterembe került, gyermekét pedig egy tőle távolabb eső szobában a szakszemélyzet látta el. Órák teltek el az első találkozásig, a találkozók időtartama pedig többnyire az etetésre korlátozódott. Komoly meggyőződés volt akkoriban, hogy mindenki érdekét szolgálják ezek a lépések: az anya mihamarabbi felépülését illetve a csecsemő biztonságát, jóllétét egyaránt.

Az édesanyák túlnyomó részének igénye azonban nem ez volt, és ma sem ez. Hogy lehetőséget kaphassanak a korai posztpartum időszakban is a gyermekükről való aktív és folyamatos gondoskodásra nem a kórházi ellátás körülményei miatt felbukkanó reaktív jelenség. A legkorábbi írásos emlékeink is arról tanúskodnak, hogy az asszonyok a karjukban őrizték a gyermeket annak világrajövetele után: a testközelben történő gondoskodás mind az anya, mind a gyermek jól felfogott érdekén alapult, és az életben maradást szolgálta; közvetlen környezetük pedig ezt igyekezett lehetővé tenni.

Ma komoly evidenciákkal alátámasztva állíthatjuk, hogy a közelség nem kizárólag az újszülött olthatatlan vágya, az édesanya pszichés és fizikai felépülését is ezáltal lehet leginkább támogatni. (Anderson, Moore, Hepworth, & Bergman, 2003Bergman, Linley, & Fawcus, 2004Bystrova, Matthiesen, és mtsai, 2007Bystrova, Widstrom, és mtsai., 2007Christensson et al., 1992International Lactation Consultant Association, 1999Moore & Anderson, 2007World Health Organization, 1998.) A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy hacsak komoly egészségügyi ok nem teszi szükségessé a szeparációt, akkor azt mind a korai (születést követő órák, percek), mind a későbbi posztpartum időszakban kerülni kell. (Academy of Breastfeeding Medicine Protocol Committee, 2003American Academy of Pediatrics [AAP] Expert Workgroup on Breastfeeding, 2005; American College of Obstetrics and Gynecology [ACOG] Committee on Health Care for Underserved Women & Committee on Obstetric Practice, 2007; International Lactation Consultant Association, 1999;UNICEF/WHO, 2004WHO, 1998). Az anya és az újszülött egymással szoros közelségben tölthető idejének megszakítása, késleltetése vagy korlátozása ugyanis káros hatással lehet mind a közöttük lévő kapcsolat kibontakozására, az első élmények, benyomások kialakulására, mind a szoptatás sikerességére nézve. (Enkin és mtsai: A guide to effective care in pregnancy and childbirth. New York: Oxford University Press. 2000.)

A kezdetek – az aranyóra:

Az első benyomás ereje jól ismert jelenség: mindennapjainkban is különleges jelentőséget tulajdonítunk neki. A szülés-megszületés idején sincs ez másként: a méhen kívüli életben szerzett első élményeink az észlelésünk, érzékelésünk markáns, meghatározó alapjait adják. Tekinthetjük általuk a világot biztonságos vagy veszélyes, megnyugtató vagy éppen rémisztő, támogató, de akár fájdalmas, ellenséges, védelmi pozícióba kényszerítő közegnek is. A perinatális élmények olyan mély nyomot hagynak maguk utána, amely később nehezen különíthető el a bontakozó személyiség alapelemeitől, tudattalan struktúráink bázisai lehetnek. Komoly bizonyítékok sora támasztja alá, hogy a megszületés élménye a tanulási mintáink alapjai is a korai időszakban, és mint ilyen, egész emberi létünket, és annak minőségét is meghatározza. Érthető tehát, hogy a méhen belüli életből való megérkezést a kinti világba a lehető leggyengédebb és legkevésbé traumatizáló módon kell kísérnie a szülőnőt segítő szakszemélyzetnek.

A gyermek születését övező körülményeknek hosszú- és rövidtávú hatásai elvitathatatlanok. Biztonsággal állíthatjuk, hogy az egészséges, időre világra jött újszülött számára biztosított bőrkontaktus számtalan módon segíti elő az alkalmazkodást a megváltozott körülményekhez: zökkenőmentesebb a kardiorespiratorikus adaptáció, az újszülött hő- és cukorháztartásának ingadozásai is elkerülhetővé válnak. Ha a gyermek ezalatt az idő alatt önállóan keresheti meg az anyamellet, és zavartalanul csatlakozhat rá, a szoptatás is egyszerűbben és komplikációmentesen kezdődhet meg. Emellett az anyai előnyök is megszámlálhatatlanok: az oxitocintermelésnek például természetes serkentője az újszülött közelsége, az aranyóra biztosítása pedig a későbbiekre nézve a biztonságos kötődés első mérföldköve lehet.

Mit szolgál tehát az aranyóra?

-        a zökkenőmentes adaptációt, különös tekintettel a kardiorespiratorikus alkalmazkodásra, és a hőháztartásra. egyes kutatások szerint az ekkor felszabaduló hormonok az anyamell hőmérsékletét valamivel a testhőmérséklet fölé emelik, hogy ezáltal melegen tarthassa az újszülöttet (Uvnas-Moberg, 1998, Charpak és mtsai., 2005)

-        a kötődés kialakulását, az anya hamarabb képés differenciálni az újszülött sírását, kisebb az esélye a posztpartum depresszióra, az inkompetencia megélésére, az anya hangulata stabilabb (Bystrova és mtsai., 2003Bystrova, Widstrom, és mtsai.., 2007Christensson, Bhat, Amadi, Eriksson, & Hojer, 1998Christensson és mtsai., 1992Mikiel-Kostyra, Mazur, & Boltruszko, 2002;Uvnas-Moberg, 1998)

-       az idegrendszer élettani fejlődését, az érési folyamatok serkentését. A hosszantartó szeparáció állatkísérletek során megváltoztatta az agyi struktúrák fejlődésének folyamatát.

-        a komplikációmentes és hosszantartó szoptatást (Righard & Alade, 1990Widstrom és mtsai., 1990, Anderson, és mtsai., 2003Bystrova, Matthiesen, és mtsai., 2007;DiGirolamo, Grummer-Strawn, & Fein, 2001Mikiel-Kostyra és mtsai., 2002)

-        az azonnali mérlegelés és vizsgálat helyett az anya bőrével való hosszantartó érintkezés, valamint a későbbiekben a csecsemőosztályon való elhelyezés segít elkerülni a kórházi multirezisztens kórokozókkal való fertőződést (WHO, 1998.)

Az aranyóra és a kórházi protokollok

A főbb szakmai szervezetek mellett a WHO is egyetért abban, hogy hacsak kivételesen nem kívánja meg az anya vagy az újszülött egészségi állapota, minden beavatkozás (K vitamin, szemkezelés, köldökellátás, mérlegelés) késleltethető annak érdekében, hogy az aranyóra zavartalanul végbemehessen. Ennek ellenére gyakori jelenség, hogy az egészségügyi intézmény munkarendje és protokollja ettől eltérő szokásrendet üzemeltet.

A csecsemő glükózháztartásának ellenőrzés vagy a szemkezelés például bőrkontaktusban is végbemehet, számtalan ellátónál működőképesnek bizonyult ez a gyakorlat.

Az anya állapotának instabilitása esetén érdemes lehetővé tenni egy erre kijelölt szobában, hogy az újszülött első óráit édesapja mellkasán tölthesse. A kutatások azt mutatják, hogy az az újszülött, akinek ez megadatik kevesebbet sír és effektívebb szopómozgásokra képes; hamarabb csatlakozik az anyamellre, mint az inkubátorban elhelyezett társai..(Erlandsson KDsilna AFagerberg IChristensson K: Skin-to-skin care with the father after cesarean birth and its effect on newborn crying and prefeeding behavior. (2007 Jun;34(2):105-14)

.

Az aranyóra folytatása - a rooming-in rendszer:

A születést követő órákban tehát a minél hosszabban tartó bőrkontaktus jár a legtöbb haszonnal az anya és a csecsemő számára.

Az ezt követő napok ideális gondoskodási formája a rooming-in rendszer lehet, amely gyakorlatilag kiterjeszti az aranyórát a későbbi posztpartum időszakra is, és lehetővé teszi, hogy anya és gyermeke elkerüljék a szeparáció káros hatásait, valamint egymásra hangolódva, jó szoptatási gyakorlattal hagyhassák el a kórházat. Ebben az ellátási formában az újszülött nappal és éjjel egyaránt édesanyja mellett kerül elhelyezésre, amennyiben ezt egészségi állapotuk lehetővé teszi. A szakmai szervezetek konszenzusa, hogy ettől a lehetőségtől csak súlyos egészséget veszélyeztető állapot esetén szabad megfosztani a szülő-gyermek párt, ellenkező esetben kettőjüket egységben kell kezelni, és a további ellátásuk során maradéktalanul ki kell elégíteni az igényüket a testközelségre.

Gyakori érv a szeparáció mellett a szakszemélyzet és a hozzátartozók részéről egyaránt az anya pihenésének és felépülésének maradéktalan biztosítása. A szülő nő sok esetben már azzal az igénnyel keresi fel a kórházat, hogy lehetőleg biztosítsák számára a zavartalan éjszakákat és nappalokat. Ennek megfelelően amennyiben igényli, az újszülött ellátását vegyék át tőle a csecsemőosztály dolgozói. Emögött az igény mögött az az évtizedes múltra visszatekintő kórházi gyakorlat áll, amely preferenciája az újszülött és az anya posztpartum időszakban történő elkülönítése. Mind a kutatási eredmények, mind a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az anyák gyakran nem jutnak hozzá azokhoz az előnyökhöz, amelyeket a szeparációtól reméltek.

Mit adhat a rooming-in rendszer a szülést követő kórházi tartózkodás idején?

-        azok az anyák, akik minél hosszabb időt tölthettek együtt az újszülöttjükkel hosszabb, pihentetőbb, mélyebb alvásra képesek az első napokban, mint azok, akik a gyermeküktől távol voltak (The Impact of Infant Rooming-In on Maternal Sleep at Night, Maureen R. Keefe RN, PHD, Journal of Obstetric, Gynecologic and Neonatal Nursing)

-        a rooming-in rendszer segíti a kötődés kialakulását, az anya hamarabb képes felismerni az újszülött igényeit, hamarabb alakul ki benne a kompetencia érzése, könnyebben nyugtatják meg a gyermeküket, az anyjától nem szeparált újszülött kevesebbet sír (Klaus és mtsai., 1972;Norr, Roberts, & Freese, 1989Prodromidis és mtsai, 1995.)

-        azoknál az anyáknál, akik egy szobában lehettek újszülöttjükkel hamarabb indul meg a tejelválasztás, hosszabban tart a szoptatás, és kevesebb nehézséggel szembesülnek az anyatejes táplálás során (Bystrova, Matthiesen, és mtsai., 2007Daglas és mtsai., 2005Declercq, Sakala, Corry, & Applebaum, 2006Fairbank és mtsai., 2000Flores-Huerta & Cisneros-Silva, 1997Lindenberg, Cabrera Artola, & Jimenez, 1990Mikiel-Kostyra, Mazur, & Wojdan-Godek, 2005Perez-Escamilla, Pollitt, Lonnerdal, & Dewey, 1994Syafruddin, Djauhariah, & Dasril, 1988Yamauchi & Yamanouchi, 1990).

-        az anyjával egy szobában lévő újszülött kevesebbet sír és könnyebben megnyugtatható (The effect of rooming-in care on the emotional stability of newborn infants So Yoon Ahn, M.D., Sun Young Ko, M.D., Kyung Ah Kim, M.D., Yeon Kyung Lee, M.D. and Son Moon Shin, M.D., Korean Journal of Pediatrics, Vol. 51, No. 12, 2008.)

-        többet szopik és kevesebb súlyt veszít szeparált társainál; kevésbé hajlamos a sárgaságra (Keefe, 1987, Bystrova, Matthiesen, et al., 2007, Yamauchi & Yamanouchi, 1990, Syafruddin et al., 1988)

-        a rooming-in rendszerben és gyakori bőrkontaktusban tartott újszülöttek hőháztartása stabilabb az anyától szeparáltan gondozottakhoz képest, a kihűlés elkerülhető, ha az újszülöttet mihamarabb és minél tartósabban bőrkontaktusba helyezik, az inkubátorban lévő társaikhoz képest hamarabb érik el az ideális testhőmérsékletet, és hosszabb távon képesek azt fenntartani. Emiatt a császármetszések után is törekedni kell a mihamarabbi bőrkontaktus biztosítására. (Shourangiz BeiranvandFatemeh ValizadehReza Hosseinabadi, and Yadollah PourniaThe Effects of Skin-to-Skin Contact on Temperature and Breastfeeding Successfulness in Full-Term Newborns after Cesarean DeliveryInternational Journal of Pediatrics Volume 2014 (2014))

-        a hosszútávú előnyök pedig megszámlálhatatlanok: egyes kutatások kimutatták, hogy a gyermek ellen elkövetett visszaélések, az elhanyagolás, a gyermek elhagyása is ritkább abban az esetben, ha a korai posztpartum időszakban az édesanya az újszülött mellett lehetett (N. Lvoff, V. Lvoff, & Klaus, 2000O’Connor, Vietze, Sherrod, Sandler, & Altemeier, 1980).

A magyar szabályozás

Bár a magyar kórházak egy része bababarát kórházként rooming-in rendszerben valósítja meg az újszülöttek ellátását, abszolút nem nevezhető az ellátás mindenhol elérhetőnek. Az Egészségügyi Törvény rendelkezése világos:

„11. § (5)  A szülő nőnek joga van … a szülést követően pedig arra, hogy – amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki – újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.”

Ennek megfelelően elmondhatjuk, hogy az anya korlátozása ennek a jogának a gyakorlásában jogsértő és kerülendő. Az édesanyának nem lehetősége, hogy az újszülött közelében tartózkodhasson a nap 24 órájában, hanem alapvető joga.

Az erőforráshiánnyal küzdő hazai rendszer elemi igénye lehetne a rooming-in rendszer, hiszen általa a csecsemőosztályok dolgozóinak terheltsége jelentősen csökkenthető, az ellátásra szoruló újszülöttek körüli teendők jobban kivitelezhetővé válnak.

A rooming-in rendszert támogató szervezetek

Academy of Breastfeeding Medicine

American Academy of Pediatrics

American College of Obstetricians and Gynecologists

Association of Women’s Health, Obstetric and Neonatal Nurse

International Lactation Consultant Association

World Health Organization

Felhasznált irodalom:

  1. Raylene Phillips MD, IBCLC, FAAP: The Sacred Hour – Uninterrupted Skin-to-Skin Contact Immediately After Birth, Newborn & Infant Nursing Reviews, 2013;13(2):67-72.
  1. Academy of Breastfeeding Medicine Protocol Committee: Chantry, C., Howard, C. R., & McCoy, R. C. 2003. Clinical protocol #5: Peripartum breastfeeding management for the healthy mother and infant at term. New Rochelle, NY: Academy of Breastfeeding Medicine.
  2. American Academy of Pediatrics [AAP] Expert Workgroup on Breastfeeding. Breastfeeding and the use of human milk. Pediatrics. 2005;115(2):496–506. [PubMed]
  3. American College of Obstetricians and Gynecologists [ACOG] Committee on Health Care for Underserved Women & Committee on Obstetric Practice. Special report from ACOG. Breastfeeding: Maternal and infant aspects. ACOG Clinical Review, 12. 2007, January–February;(Suppl. 1):1S–16S.Also, retrieved May 31, 2007,
  4. Anderson G. C, Moore E, Hepworth J, Bergman N. Early skin-to-skin contact for mothers and their healthy newborn infants. Cochrane Database of Systematic Reviews. 2003;(Issue 2) [PubMed]
  5. Association of Women’s Health, Obstetric and Neonatal Nurses. 2000. Evidence-based clinical practice guideline: Breastfeeding support: Prenatal care through the first year. Washington, DC: Author. [PubMed]
  6. Bergman N. J, Linley L. L, Fawcus S. R. Randomized controlled trial of skin-to-skin contact from birth versus conventional incubator for physiological stabilization in 1,200 to 2,199 gram newborns.Acta Paediatrica. 2004;93:779–785. [PubMed]
  7. Bystrova K, Matthiesen A. S, Widstrom A. M, Ransjo-Arvidson A. B, Welles-Nystrom B, Vorontsov I. The effect of Russian maternity home routines on breastfeeding and neonatal weight loss with special reference to swaddling. Early Human Development. 2007;83(1):29–39. et al. [PubMed]
  8. Bystrova K, Widstrom A. M, Matthiesen A. S, Ransjo-Arvidson A. B, Welles-Nystrom B, Vorontsov I. Early lactation performance in primiparous and multiparous women in relation to different maternity home practices: A randomized trial in St. Petersburg. International Breastfeeding Journal. 2007;2:9. et al. [PMC free article] [PubMed]
  9. Bystrova K, Widstrom A. M, Matthiesen A. S, Ransjo-Arvidson A. B, Welles-Nystrom B, Wassberg C. Skin-to-skin contact may reduce negative consequences of “the stress of being born”: A study on temperature in newborn infants subjected to different ward routines in St. Petersburg. Acta Paediatrica.2003;92(3):320–326. et al. [PubMed]
  10. Charpak N, Ruiz J. G, Zupan J, Cattaneo A, Figueroa Z, Tessier R. Kangaroo mother care: 25 years after. Acta Paediatrica. 2005;94:514–522. et al. [PubMed]
  11. Christensson K, Bhat G. J, Amadi B. C, Eriksson B, Hojer B. Randomised study of skin-to-skin versus incubator care for rewarming low-risk hypothermic neonates. Lancet. 1998;352(9134):1115.[PubMed]
  12. Christensson K, Cabrera T, Christensson E, Uvnas-Moberg K, Winberg J. Separation distress call in the human neonate in the absence of maternal body contact. Acta Paediatrica. 1995;84(5):468–473.[PubMed]
  13. Christensson K, Siles C, Moreno L, Belaustequi A, De La Fuente P, Lagercrantz H. Temperature, metabolic adaptation and crying in healthy full-term newborns cared for skin-to-skin or in a cot. Acta Paediatrica. 1992;81(6–7):488–493. et al. [PubMed]
  14. Daglas M, Antoniou E, Pitselis G, Iatrakis G, Kourounis G, Creatsas G. Factors influencing the initiation and progress of breastfeeding in Greece. Clinical and Experimental Obstetrics & Gynecology. 2005;32(3):189–192. [PubMed]
  15. Declercq E. R, Sakala C, Corry M. P, Applebaum S. Listening to mothers II: Report of the second national U.S. survey of women’s childbearing experiences 2006 New York: Childbirth Connection.[PMC free article] [PubMed]
  16. DiGirolamo A. M, Grummer-Strawn L. M, Fein S. Maternity care practices: Implications for breastfeeding. Birth. 2001;28(2):94–100. [PubMed]
  17. Enkin M, Keirse M. J. N. C, Neilson J, Crowther C, Duley L, Hodnett E. A guide to effective care in pregnancy and childbirth. 2000 et al. New York: Oxford University Press.
  18. Fairbank L, O’Meara S, Renfrew M, Woolridge M, Sowden A, Lister-Sharp D. A systematic review to evaluate effectiveness of interventions to promote the initiation of breastfeeding. Health Technology Assessment. 2000;4(25):1–71. [PubMed]
  19. Flores-Huerta S, Cisneros-Silva I. Mother-infant rooming-in and exclusive breast feeding. Salud Publica de Mexico. 1997;39(2):110–116. [PubMed]
  20. International Lactation Consultant Association. Evidence-based guidelines for breastfeeding management during the first 14 days. 1999 Raleigh, NC: Author.
  21. Johanson R. B, Spencer S. A, Rolfe P, Jones P, Malla D. S. Effect of post-delivery care on neonatal body temperature. Acta Paediatrica. 1992;81(11):859–863. [PubMed]
  22. Keefe M. R. Comparison of neonatal nighttime sleep-wake patterns in nursery versus rooming-in environments. Nursing Research. 1987;36(3):140–144. [PubMed]
  23. Keefe M. R. The impact of infant rooming-in on maternal sleep at night. Journal of Obstetric, Gynecologic, and Neonatal Nursing. 1988;17(2):122–126. [PubMed]
  24. Klaus M. H, Jerauld R, Kreger N. C, McAlpine W, Steffa M, Kennel J. H. Maternal attachment: Importance of the first postpartum days. The New England Journal of Medicine. 1972;286(9):460–463. et al. [PubMed]
  25. Lindenberg C. S, Cabrera Artola R, Jimenez V. The effect of early post-partum mother-infant contact and breast-feeding promotion on the incidence and continuation of breast-feeding. International Journal of Nursing Studies. 1990;27(3):179–186. [PubMed]
  26. Lvoff N. M, Lvoff V, Klaus M. H. Effect of the baby-friendly initiative on infant abandonment in a Russian hospital. Archives of Pediatrics & Adolescent Medicine. 2000;154(5):474–477. [PubMed]
  27. Medves J, O’Brien B. The effect of bather and location of first bath on maintaining thermal stability in newborns. Journal of Obstetric, Gynecologic, and Neonatal Nursing. 2004;33(2):175–182. [PubMed]
  28. Mikiel-Kostyra K, Mazur J, Boltruszko I. Effect of skin-to-skin contact after delivery on duration of breastfeeding: A prospective cohort study. Acta Paediatrica. 2002;91(12):1301–1306. [PubMed]
  29. Mikiel-Kostyra K, Mazur J, Wojdan-Godek E. Factors affecting exclusive breastfeeding in Poland: Cross-sectional survey of population-based samples. Sozial- Und Präventivmedizin. 2005;50(1):52–59. [PubMed]
  30. Moore E. R, Anderson G. C. Randomized controlled trial of very early mother-infant skin-to-skin contact and breastfeeding status. Journal of Midwifery & Women’s Health. 2007;52(2):116–125.[PubMed]
  31. Norr K. F, Roberts J. E, Freese U. Early postpartum rooming-in and maternal attachment behaviors in a group of medically indigent primiparas. Journal of Nurse-Midwifery. 1989;34(2):85–91. [PubMed]
  32. O’Connor S, Vietze P. M, Sherrod K, Sandler H. M, Altemeier W. A. Reduced incidence of parenting inadequacy following rooming-in. Pediatrics. 1980;66(2):176–182. [PubMed]
  33. Perez-Escamilla R, Pollitt E, Lonnerdal B, Dewey K. G. Infant feeding policies in maternity wards and their effect on breast-feeding success: An analytical overview. American Journal of Public Health.1994;84(1):89–97. [PMC free article] [PubMed]
  34. Porter R. H. The biological significance of skin-to-skin contact and maternal odours. Acta Paediatrica.2004;93:1560–1562. [PubMed]
  35. Prodromidis M, Field T, Arendt R, Singer L, Yando R, Bendell D. Mothers touching newborns: A comparison of rooming-in versus minimal contact. Birth. 1995;22(4):196–200. [PubMed]
  36. Righard L, Alade M. O. Effect of delivery room routines on success of first breastfeed. Lancet.1990;336(8723):1105–1107. [PubMed]
  37. Syafruddin M, Djauhariah A. M, Dasril D. A study comparing rooming-in with separate nursing.Paediatrica Indonesiana. 1988;28(5–6):116–123. [PubMed]
  38. Syfrett E. B, Anderson G. C, Neu J, Hilliard M. E. Very early kangaroo care beginning at birth for preterm infants and mothers who choose to breastfeed: Effects on outcome. 1996 Presented at the first Workshop of the Kangaroo-Mother Method for Low Birth Weight Infants (sponsored by the World Health Organization, Maternal-Child Health Collaborating Center), Trieste, Italy.
  39. UNICEF/WHO. 2004. Baby-Friendly Hospital Initiative in the U.S.–The ten steps to successful breastfeeding. Retrieved May 31, 2007, from http://www.babyfriendlyusa.org/eng/10steps.html.
  40. Uvnas-Moberg K. Oxytocin may mediate the benefits of positive social interactions and emotions.Psychoneuroendocrinology. 1998;23(8):819–838. [PubMed]
  41. Waldenstrom U, Swenson A. Rooming-in in the postpartum ward. Midwifery. 1991;7(2):82–89.[PubMed]
  42. Widstrom A. M, Wahlberg V, Matthiesen A. S, Eneroth P, Uvnas-Moberg K, Werner S. Short-term effects of early suckling and touch of the nipple on maternal behavior. Early Human Development.1990;21(3):153–163. [PubMed]
  43. World Health Organization [WHO] 1998. Evidence for the 10 steps to successful breastfeeding (rev. ed., WHO/CHD/98.9). Geneva, Switzerland: Author.
  44. Yamauchi Y, Yamanouchi I. The relationship between rooming-in/not rooming-in and breast-feeding variables. Acta Paediatrica Scandinavica. 1990;79(11):1017–1022. [PubMed]

Összeállította:  Noémi Hofgárt-Ékes