Megjegyzések: Kifele ne, a babakocsiban se!

pannacska

pannacska — Sat, 06 Feb 2010 19:05:49 +0000

Én is elsősorban kendőzöm a most féléves kisfiammal. Amikor pár hetes korában már nem folyton aludt, akkor a néha kipróbált babakocsiban nagyon sokat sírt, úgyhogy ritkán “gyakoroltuk”. Néha azért mégis, mert aggódtam, hogy nem fogom tudni a nagyszülőkre bízni őt, ha vmiért muszáj, mert ők nem fogják felkötni. Érdekes módon télen kezdte el szívesen viselni Gergő a babakocsit, addigra ő is megnőtt, meg mindenféle meleggel körbe is kellett bugyolálni. A sikerre való tekintettel eccer nagymamára bíztam egy órára, amikor tuti biztos voltam benne, hoyg aludni fog. Ehelyett végigordította, mint utóbb kiderült. Utólag azonosítottam be, hogy noha mindig magunk felé fordítva toltuk/toljuk, az zavarta meg vszleg, hogy nem engem látott… Ez is érdekes tapasztalat volt, mert azt hittem, velük (apaági nagyszülőkkel) már elég jóban van.. De azért jó érzés ennyire fontosnak lenni

Mamagoló

Mamagoló — Thu, 04 Feb 2010 13:28:57 +0000

Teljesen egyetértek!

Bejja

Bejja — Sun, 31 Jan 2010 21:52:20 +0000

Azon Nagy Britannia tudományos eredményeiről beszélünk, ahová tinilányok százai járnak ” bébiszittelni”? Érdekes gondolat. Mégis elgondolkodtatott a cikk. Milyen kocsit is használjak? Rákerestem a neten és csak borsos áron találtam két irányba tolható,esernyőre csukható babakocsit.Kénytelen voltam kompromisszumot kötni. Két kocsit használok. Az egyik egy nagy kocsi, melyben szembe van velem a Kislányom, a másik egy kicsi, melyben Ő is előre néz. A nagyot a mindennapi,kisvárosi körutakhoz, a kicsit, ha megyünk valahová(hisz a nagy nem fér be az autóba).Így talán mindkét “gond” letudva. A kétféle kocsi, a kétféle nézőponttal a változatosságot, míg a CSALÁD az állandóságot, biztonságot jelenti számára. (Ja és a két kocsi nem került annyiba, mint a fent említett.)A hordozó sajnos ki volt lőve, mivel csöpp Lánykám 4 hónaposan 68 cm, és 8 kg volt, amit nem bírt a derekam.

fanna

fanna — Sun, 17 Jan 2010 09:25:02 +0000

Mielőtt babakocsit vettem, olvastam ezt a cikket, és kicsit úgy voltam vele, hogy ez azért már sok, nem kell minden “régi” dolgot elutasítani, miért ne lehete egy sima sport babakocsi jó. Ennek megfelelően vettem egy esernyőre csukhatót mikor meljött az ideje(mélykocsit kaptunk), de a 8 hónapos Bálint csak sírt benne, minden séta kínszenvedés volt. Aztán szerzetem egy szembe tolhatót, és semmi nyökögés! Aztán arra is rájöttem, hogy nekem is sokkal jobb,jobban élvezem a sétákat, ha látom őt, ha megvan a szemkontaktus, vagy rámmosolyog.
Nem mondom, hogy ez a tuti, ez egy szubjektív élmény, csak szeretem volna megosztani Veletek.

manki

manki — Mon, 14 Sep 2009 12:54:38 +0000

Györgyi, a lánykádnak így jó, Ő így szereti, nincs is ezzel semmi baj. Tényleg. Bocsánat ha félreérthető voltam, nem vagyok hordozásellenes, sőt, én is cipelem néha kicsi lányom 9 kilóját Az előző kommentem csak azért született, mert nem tudtam már szó nélkül hagyni a szélsőséges hozzászólásokat. Nem gondoltam, hogy az én kommentem a másik szélsőségnek tűnik majd Pont.

Györgyi

Györgyi — Mon, 14 Sep 2009 12:01:21 +0000

manki, lehet, hogy Te úgy gondolod, hogy fekvő helyzetben a babakocsiban a gyerek jobban alszik, de konkrétan az én lányom nem alszik a kocsiban, hanem üvölt. Átfordítható karú kocsink van, ha szemben van velem, akkor 20 percet esetleg elvan. Ellenkező irányban egy percig sincs el.
Nekem ezt elég sok idő volt, míg elfogadtam, mert a fiam imádott a babakocsiban aludni. Szegény lányommal kísérleteztem jódarabig, úgy látszik ezügyben nehéz volt a felfogásom.
Most már a hátamon alszik a lányom, ha úgy adódik. A fejét persze megtámasztom.
De nemigen foglalkozok a járókelők rosszaló véleményével mert én tudom, hogy ez jobb így mindkettőnknek.

Ivi

Ivi — Sun, 13 Sep 2009 21:03:52 +0000

Igy ahogy olvastam a kommenteket a vége felé kicsit kezdett tényleg nevetségessé válni ez a babakocsi vacila.Szeintem a séta babakocsival a sétárol a nézegetésröl a világ megismeréséröl szoljon a babának.Én megállok és megmutatom a babámnak az elöttünk elhaladó kiskutyát,integetünk a boltosnéninek,legugolok hozzá és brümmögünk az elöttünk elhaladó teherautónak……folyamatosan kommunikálok vele,és ezt mind ugy hogy nem felém van fordulva a manó.Szerintem nem ettöl sérül egy gyerek,mert nem az anyukát látja babakocsizás közben hanem a világot…..

manki

manki — Thu, 10 Sep 2009 10:10:36 +0000

Crear, szerintem Rosszapuka arra gondolt, hogy talán babakocsiban, természetes alvó testhelyzetben, kényelmesebben aludna a gyermek. Ha már a természetességmániánál tartunk… Az én 1 éves kislányom igen jókat alszik babakocsiban, jó levegőn, ki/be takarhatom, közben kényelmesen nyugodtan leülhetek/fekhetek a fűbe olvasni. Egy könnyű babakocsival én bárhova eljutok, tömegközlekedek, lépcsőzők (segítséget is kérek néha, és az emberek boldogan segítenek). Ennek is megvan az előnye, nem csak a hordozásnak. Ne tessék már szélsőségesnek lenni. Igen, a könnyű babakocsiban kifele néz a babám, szereti, soha nem sír, nézelődik, érdekli a világ.

Crear

Crear — Tue, 08 Sep 2009 17:16:09 +0000

Rosszapuka, inkabb kellett volna a karjan cipelnie egy alvo gyereket? vagy esetleg egy igy elaludni nem tudo ordito gyereket? a fejecskejet ilyenkor lehet rogizteni egy kendocskevel es akkor nem lifeg.

Vali

Vali — Mon, 07 Sep 2009 04:12:27 +0000

Nóra: Nemcsak Angliában látni pórázon sétáltatott gyereket.
Én Németországban szembesültem vele - és azóta már itthon is láttam.